GYORS, PRECÍZ, KÍMÉLETES AMBULÁNS ELLÁTÁS

GYORS, PRECÍZ, KÍMÉLETES AMBULÁNS ELLÁTÁS

Colitis ulcerosa

Mi a colitis ulcerosa?

A colitis ulcerosa (más néven fekélyes vastagbélgyulladás) a végbél és a vastagbelet érintő krónikus gyulladásos bélbetegség, amely fekélyeket okoz. A fekélyes vastagbélgyulladás főként a vastagbél utolsó szakaszai felé súlyosbodó gyulladás, mely akár az egész vastagbélre kiterjedhet. A nyálkahártya gyulladását felszínes elhalások és szövethiányok (fekélyek, azaz ulkuszok) jellemzik. A tápcsatorna más részén nem fordul elő. A Crohn-betegséggel együtt a nemzetközi szakirodalom “IBD” (=inflammatory bowel disease = gyulladásos bélbetegség) néven is említi.

A fekélyes vastagbélgyulladás előfordulása

A colitis ulcerosa bármely életkorban előfordulhat, de leggyakrabban 15 és 30 éves kor között kezdődik. Nőkben és férfiakban egyforma gyakorisággal fordul elő, egyes családokban halmozottan jelenik meg. Tízezer lakosra számítva évente 5 új esettel kell számolni. A fejlett országokban élő, városi életmódot folytató emberek veszélyeztetettebbek, ebben a táplálkozásbeli különbségeknek is lehet szerepe.

A colitis ulcerosa kialakulásának okai

A betegség keletkezésére vonatkozóan számos elmélet létezik, de egyik sem bizonyított. A legelterjedtebb vélemény szerint az immunrendszer a bélfalban élősködő baktériumokra rosszul reagál. A családi halmozódás genetikai hajlam lehetőségét is felveti. Sokan a betegséget immuneredetűnek tartják, de pszichoszomatikus okai is lehetnek.

A fekélyes vastagbélgyulladás tünetei

A colitis ulcerosa legjellemzőbb tünetei a véres hasmenés és a hasi fájdalom. A betegek emellett gyakran tapasztalnak fáradtságot, testsúlycsökkenést, étvágytalanságot, végbélvérzést, folyadékvesztést, stb. A betegek fele csak enyhébb tüneteket tapasztalt. Másoknál lázas periódusok, hasi görcsök, hányinger jelentkezik. A colitis ulcerosához egyéb betegségek is társulhatnak, jellemző, pl. a szem gyulladása, májbetegség (májgyulladás, májzsugorodás, hegesedő epeút-gyulladás, stb.). Mindezek autóimmun folyamat lehetőségét vetik fel. Az alapbetegség gyógyulásával a kísérőbetegségek is enyhülnek..
A vastagbél sokszor hasonló tüneteket mutató Crohn-betegsége és a colitis ulcerosa között a legfontosabb különbségek a következők:
- Ellentétben a Crohn-betegséggel a colitis ulcerosában nem váltogatják egymást egészséges és beteg vastagbélszakaszok, a vastagbélnek csak a nyálkahártyája gyulladt, a bélfal egyéb szakaszai nem érintettek. Minden esetben jelentkezik véres székürítés, de nem jár sipolyképződéssel.
- Míg a Crohn-betegségben a vastagbél beszűkül, ebben az esetben – colitis ulcerosában – viszont kitágul.

A colitis ulcerosa diagnózisa

A vastagbél kontrasztanyagos röntgenvizsgálata (irrigoszkópia) az esetek többségében elegendő a kórisme felállítására. Ennél korszerűbb módszer a kolonoszkópia (vastagbéltükrözés), melynek során a vizsgáló a nyálkahártya diffúz gyulladását látja vérző és gennyesen váladékozó fekélyek kíséretében. A kolonoszkópia alkalmat ad a szövettani mintavételre, ami a diagnózis szövettani megerősítéséhez és a rosszindulatú elfajulás kizárásához szükséges.

A fekélyes vastagbélgyulladás kórlefolyása

A betegség egész életre szóló, tünetmentes periódusok és heveny fellángolások követik egymást, előre nem megjósolható időközönként. Súlyos fellángolás esetében a napi székletürítések száma akár harminc is lehet, a székletürítés fájdalmas, vagy csak fájdalmas próbálkozásokkal (tenezmusok) próbál a beteg megkönnyebbülést elérni. A csak végbélre korlátozódó proctitis (proktítisz) ulcerosa tünetei jóval enyhébbek.
Colitis ulcerosa esetén előforduló legsúlyosabb forma a toxikus megacolon (megakolón), amikor a vastagbél kitágul, falának izommozgása (perisztaltika) megszűnik, a betegnél vérmérgezés, majd a perifériás vérkeringés összeomlása (shock) következik be. A beteg életét ilyenkor a vastagbél teljes eltávolítása és intenzív terápia mentheti meg. A jól gondozható formák az életkilátásokat nem rontják, az életminőséget azonban mindenképp.

A colitis ulcerosa kezelése

A colitis ulcerosa kezelése történhet gyógyszeresen és műtéti úton. A kezelés célja a tünetmentes periódusok meghosszabbítása, a heveny fellángolások esetében a tünetek csökkentése.
Gyógyszeres kezelés:
- Az aminoszalicilátok 5-aminoszalicilsavat (5-ASA) tartalmazó gyógyszerek a gyulladás csökkentésére szolgálnak.
- Szulfaszalazin, ami az 5-ASA és szulfapiridin kombinációja a tünetmentes periódus elérésében és fenntartásában bizonyult hatékonynak.
- Szteroid gyulladásgátlók az előzőek nem kellő hatékonysága esetén jönnek szóba. Mellékhatásaik miatt tartós adagolásuk nem javasolt.
- Az immungyengítő gyógyszereket akkor alkalmazzák, ha minden más gyógyszer hatástalannak bizonyul. Hátrányuk, hogy fokozzák a szervezet más betegségekkel, pl. fertőzésekkel szembeni fogékonyságát.
- Kórházi ápolás akkor válik szükségessé, ha a beteg jelentős mennyiségű vért, folyadékot és sót veszített, továbbá toxikus megakolon szindróma kialakulása fenyeget.
A bélsár távozását a hasfalon képzett nyílás (sztóma) segítségével oldják meg, de szerencsés esetben mód van a vékonybél és a végbélnyílás összekötésére is. Ilyenkor kiesik a vastagbél tároló funkciója, ezért a beteg kezdetben naponta 4-6-szor ürít székletet. A későbbiekben a vékonybél alsó része tárolóvá tágulhat, és a beteg életminősége ezzel javul. A vastagbél eltávolítására akkor lehet szükség, ha a betegség nem reagál gyógyszeres kezelésre, ha “toxikus megakolon” alakul ki, továbbá, ha rosszindulatú elfajulás, perforáció vagy életveszélyes vérzés alakul ki. A betegek 25-40%-ánál lesz szükség a műtétre életük folyamán.
A colitis ulcerosa az esetek többségében jól gondozható. Az életveszélyes szövődmény, állapot ritka, így a betegség az életkilátások szempontjából kedvező prognózisú. A műtét végleges megoldást jelent, bár hosszú ideig tartó, viszonylag kockázatos beavatkozás.
A gyulladásos időszakok megelőzésére olykor nem-szteroid gyulladásgátlókat adnak, alkalmazásuk kellemetlen mellékhatásaként gyomor- vagy nyombélfekély és ebből induló – akár életveszélyes vérzés jelentkezhet.
A megfelelő étrend összeállításakor a betegnek figyelnie kell, mi súlyosbítja panaszait, és ezeket az ételeket a továbbiakban kerülnie kell. Általános szabály, hogy fehérjedús és rostokban gazdag táplálék a megfelelő, ugyanakkor kerülni kell a puffasztó ételeket, zöldségféléket. A fellángoló bélgyulladások idején a rostokkal takarékoskodni kell. A táplálék e nehezen emészthető alkatrészeire ilyenkor a vastagbél-nyálkahártya különösen érzékeny. Súlyos esetekben a dietetikus speciális, kizárólag jól emészthető és tápanyagban gazdag ételekből álló diétát állít össze, végső esetben az intravénás táplálás jön szóba.
Kiegészítő kezelések:
- A gyulladás csökkentésén túl, természetesen, kezelni kell a beteg kínzó panaszait és az alapbetegség következményeit is.
- A hasmenésgátlók, például a metilcellulóz vagy más bélműködést gátló gyógyszerek jelentősen csökkenthetik a napi székletürítések számát és a tenezmust.
- Fájdalomcsillapításra paracetamol készítményeket használnak. Kerülni kell a szalicilátokat és hatásukban hasonló nemszteroid gyulladásgátlókat, mert a tüneteket fokozhatják.
- A vérkép rendezésére vasat, folsavat és B12-vitamint adnak, mert a rendszeres vérvesztés jelentős vérszegénységhez vezethet.

Hasznos tudnivalók

Colitis ulcerosa fellángolásainak oka nem ismeretes, egyet kivéve. A tej és a tejtermékek könnyen kiváltják a betegség kialakulását, ezért fogyasztásuk semmilyen formában nem javasolt.
A betegek kb. 5%-ánál valamelyik fekély rákosan elfajul. A kockázat az idővel arányosan növekszik. Azoknál, akiknél a betegség legalább 8 éve fennáll, ill. azoknál, akiknél a betegség csak a vastagbél bal oldali szakaszára korlátozódik, és legalább 12-15 éve fennáll, 1-2 évente szövettani vizsgálattal egybekötött kolonoszkópiás szűrővizsgálat javasolt. A szűrés célja a rosszindulatú elfajulás időben történő felismerése.
A szöveg egyes részeinek forrása: Házipatika