A vastagbéltükrözés vizsgálat célja a végbél és a vastagbél teljes hosszának, nyálkahártyájának megtekintése, vérzésforrás vagy szűkült bélszakasz keresése. A vizsgálat közben mód van szövettani mintavételre, egész polypok eltávolítására is.
A vastagbéltükrözés során az orvos egy kb. 160 centiméter hosszú, hajlékony eszköz segítségével rendszerint a vastagbél egészét át tudja tekinteni. A kolonoszkópnak nevezett eszközben üvegszálas optika továbbítja a fényt, illetve a képet. A képet egy képernyőn jelenítik meg. Az eszköz mozgásához és a megfelelő képalkotáshoz szabad térre van szükség, ezért a kolonoszkóp egyik csatornáján vizsgálat közben levegőt fúj az orvos a vastagbélbe. Szükség esetén le is tudja szívni azt, vagy a bélben maradt híg béltartalmat. Az eszköz másik vékony kis csatornáján keresztül speciális fogókkal apró szövetmintát lehet venni a betegségre gyanús elváltozásból, vagy elektromos árammal felforrósított hurokkal egész polypok vághatók le az alapjukról, az utóvérzés viszonylag csekély kockázatával. A kivett szövetminta megfelelő feldolgozás után mikroszkóp alatt vizsgálható, a vastagbéltükrözés során nyert szövetminta jelentősen hozzájárul a pontos diagnózis és terápia felállításához.
A vastagbéltükrözés rendszerint bal oldalfekvésben történik, de szükség lehet arra, hogy menet közben a beteget a hátára fordítsák. Ez esetben óvatosan, az asszisztens és az orvos közreműködésével segítik a beteget a hátán való elhelyezkedésben. Az eszközt a végbélnyíláson át vezetik be a vastagbélbe, és lassan, óvatosan haladva általában eljutnak vele a vastag- és vékonybél találkozásáig (vakbél, Bauchin-billentyű). A bél aprólékos átvizsgálását rendszerint az eszköz lassú kihúzása közben végzik.
Az alábbi videóban Dr. Csatár Éva, a Gastromed Center vezető orvosa ismerteti a vastagbéltükrözés menetét:
A kolonoszkópia általában hosszadalmas előkészítést igényel, a cél a vastagbél lehetőség szerinti teljes kitisztítása. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az előkészítés menetét, a témáról bővebben itt tájékozódhat.
A colonoscopia előtti napon hashajtót kell bevennie, általában a sennosid B 150 mg-t (2-3 g extractum sennae fructus formájában) vagy a Fleet oldatot javasoljuk. Már a vizsgálat előtti második napon csak rostszegény ételeket (tört krumpli, kenyérféle, folyadék, levesek, stb.) szabad fogyasztani. A vizsgálatot megelőző napon kielégítő, szintén rostszegény reggelit ehet. Reggeli után vegye be a kiváltott hashajtó felét. Délig fogyasszon (kortyolgasson el) másfél liter folyadékot (szénsavmentes ásványvíz, gyengén elkészített tea, melybe egy kevés mézet tehet – kivéve cukorbetegek). Ebédre már csak folyadékot fogyaszthat, pl. leves levét. Kora délután vegye be a hashajtó másik felét, majd estig ismét kortyolgasson el másfél liter folyadékot (a megkötések ugyanazok, mint a délelőtti adag esetén). Ekkor már elindul a vastagbél tisztulása, többször kell WC-re menni, de a folyamat estig véget ér, az éjszakát nyugodtan töltheti. Este ételt már nem ehet, ha nagyon éhes, szopogasson szőlőcukrot, mézet, folyadékot még szükség szerint ihat.
A vastagbéltükrözés reggelén kávéját megihatja, általánosságban a mindennaposan szedett gyógyszereit (pl. szívgyógyszerek, vérnyomáscsökkentők, asztma ellenes szerek) beveheti, de szilárd ételt továbbra sem ehet. A rendszeresen szedett gyógyszerek között kivételt képezhetnek a vaskészítmények (ezek megfeketítik a székletet és zavarhatják a vizsgálatot), és a véralvadásgátló gyógyszerek (pl. a Syncumar, a Colfarit, az Astrix, mert növelik a súlyos vérzés kockázatát), valamint a cukorbetegségre adott készítmények (mert az előkészítés során kevesebb táplálékot juttat be szervezetébe, mint amennyi az előírt inzulinhoz, vagy más antidiabetikumhoz szükséges). A leghelyesebb, ha a beteg már napokkal a vizsgálat előtt megkérdezi a vizsgálatot végző orvost, hogy melyik gyógyszerét szedheti, vagy kell elhagynia.
A vastagbéltükrözés diétájáról és előkészítéséről bővebben itt olvashat, az oldalon letölthető tájékoztatót is talál.
Ha a beteg cukorbetegségben szenved, azt el kell mondania a vizsgálatot végző orvosnak, mert a vastagbéltükrözés előkészítési időszakában felborulhat a szénhidrát-anyagcseréje, és szükség lehet a gyógyszer- vagy inzulinadagolás megváltoztatására is.
Ha valaki vérzékenységben szenved vagy véralvadásgátló gyógyszert szed (pl. Syncumar), akkor ezt a kolonoszkópia előtt feltétlenül közölnie kell orvosával, mert ilyenkor szövetminta vétele esetén a szokottnál erősebb vérzés léphet fel, amit nehéz lehet uralni!
Szívbillentyű-betegség esetén szükség lehet arra, hogy a vizsgálat előtt antibiotikumot szedjen a páciens. Emiatt a vastagbéltükrözés előtti konzultáción mindenképp tájékoztatni kell a kezelőorvost a szívbillentyű-betegség meglétéről.
A vizsgálat közben levegőt fújnak a beteg vastagbelébe, ezért később puffadást érezhet, szélgörcsei lehetnek, míg a gázok ki nem ürülnek. A befújt levegő vastagbéltükrözés közben is távozhat, ez természetes dolog.
Előfordulhat – különösen, ha a vizsgálat során az orvos szövettani mintát vett – hogy a kolonoszkópia utáni első székeléskor a beteg kevés vérzést észlel. Ez általában normális jelenség. Tartós vagy nagyobb mennyiségű vérzés esetén orvoshoz kell fordulnia!
Ritkán előfordulhat, hogy pl. polyp eltávolítást követően a pácienst nem engedik haza, és 1-2 napos kórházi megfigyelést javasol az orvos.
Ha a vizsgálathoz bódító hatású injekciót kap, akkor a vastagbéltükrözés után 1-2 órás pihenésre, felügyeletre, megfigyelésre lehet szükség. Ha kocsival érkezik a vizsgálatra, helyes, ha ilyenkor nem a beteg vezet hazafelé, ez esetben javasoljuk, hogy kísérőt mindenképpen hozzon magával.
Ha a vizsgálatot követő napokban erős hasi görcsök, fokozódó hasfájás, láz, vérzés lép fel, a betegnek haladéktalanul orvoshoz kell fordulnia.
A vastagbéltükrözés után érdemes pár órát pihenni, és sok folyadékot inni, hogy a hashajtás következtében elvesztett vizet a szervezet mielőbb pótolhassa.
Kockázati tényező a vastagbél sérülése, falának kilyukadása, főként akkor, ha a bél fala daganat vagy gyulladásos betegség következtében elvékonyodott. Ez nagyon ritka, de igen veszélyes szövődmény, és ilyenkor azonnali műtétre van szükség.
A vastagbéltükrözés során történt szövettani mintavétel után kisebb-nagyobb utóvérzés előfordulhat.
Talán a leggyakoribb kellemetlenség, hogy az előkészítés, hashajtás, illetve a tükrözéssel járó mechanikus irritáció következtében aranyeres panaszok lépnek fel, főként akkor, ha a betegnek korábban már volt hasonló panasza. Ezek általában enyhék, és konzervatív kezeléssel jól uralhatók.
Mint minden gyógyszer, úgy a vizsgálathoz kapott injekció esetén is előfordulhat allergiás reakció.
Ha a betegnek jelentős vastagbélszűkületet okozó elváltozása van, akkor a hashajtás során előfordulhat, hogy bélelzáródása (ileus) alakul ki, ami sürgős műtétet tehet szükségessé.
A vastagbéltükrözést végző szakorvosaink felkészülten és professzionálisan kezelik a felmerülő kockázatosabb helyzeteket, így pácienseink biztos kezekben érezhetik magukat még akkor is, ha szövődmények lépnek fel a vizsgálat során.
A vizsgálat görcsös hasi fájdalommal járhat (különösen akkor, amikor a vastagbél kanyarulatain kell az eszközt átjuttatni). A levegőbefújás feszítő érzést okozhat, ami bizony elég kellemetlen lehet. Rendelőnkben kérhető vastagbéltükrözés bódításban és altatásban is: ha elbódítják a vizsgálathoz, akkor gyakorlatilag semmire nem emlékszik a kolonoszkópiát követően.
A vastagbéltükrözés után kapott lelet rendszerint könnyen és jól értelmezhető. Leírásra kerül, hogy mekkora bélszakaszt sikerült áttekinteni (általában a teljes vastagbelet), van-e ezen a szakaszon nyálkahártya-eltérés, gyulladás, fekély, daganat, vérzés, történt-e szövettani mintavétel vagy polyp-eltávolítás. A lelet értelmezését és kiértékelését szakorvosaink végzik a vizsgálatot követően.
Kérdezzen, kérjen időpontot telefonon vagy e-mailben!
Adatait diszkréten kezeljük, minden megkeresésre válaszolunk.
Itt találja a műtétekhez kötelezően kitöltendő ambuláns lapot (doc)
a vizsgálatokhoz szintén szükséges colonoscopia beleegyezési nyilatkozatot (doc)
